4. szájüregi rák. Preventív fogászat | Digitális Tankönyvtár

4. szájüregi rák

Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, ra évente 20 millió rosszindulatú daganatos beteggel kell számolnunk. A WHO felméréseit követve megközelítően millió daganatos beteg él a Földön, 11 millió új esetet ismerünk fel, és több mint 7 millió ember hal meg ebből az okból évente, valamint 10 ezer szájüregi rákos.

Mik a szájüregi daganatok?

A rákban elhunytak fele megmenthető lenne, ha a rákmegelőző elváltozásokat vagy daganatot idejében felismernék és kezelnék. Nemzetközi és hazai rosszindulatú daganatos megbetegedések átfogó halálozási felméréseiben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sajnálatos tény, hogy 46 ország szájüreg- és garatrákok mortalitási adatait figyelembe véve mind a férfiak, mind a nők körében Magyarország vezető helyre került, és ez az érték az as évek óta ötszörösére emelkedett Kásler és Ottó, A közép- és kelet-európai régióban, de főként hazánkban az utóbbi 5—10 évben drámaian növekedett a dohányzás és alkoholfogyasztás okozta szájüregi laphámrákok miatti halálozás.

Ez a kedvezőtlen tendencia várhatóan tovább romlik, és a mortalitás ig a duplájára emelkedhet. Az Európai Unióban Magyarországon legmagasabb a rákos halálozás. A szájüregi rákok morbiditása és mortalitása hazánkban az as évektől is fokozatosan emelkedett, pedig egyre több kutató figyelme és tevékenysége fordult a sztomato-onkológia felé.

A szájüregi elváltozások felfedezése

A szomorú statisztikai adatok mortalitás és incidencia felhívják a figyelmet az ellátás és korai felismerés hiányosságaira. Hazánk a tumoros betegségek epidemiológiájának tekintetében tragikus helyzetben van. A férfiak között mind az incidencia, mind a mortalitás összevont értéke magasabb, mint a világ bármelyik térségében, és a nők vonatkozásában is kiemelkedők ezek az adatok.

a tüdőférgek a kezelés tünetei az ember és a szélessáv közötti kölcsönhatás

Már az ban hazánkban kiadott sztomato-onkológiai módszertani levél fő célkitűzése az volt, hogy elősegítse a szájüregi rákok korai diagnózisát, ezáltal növelve a betegek jobb kezelési és gyógyulási esélyét, és csökkentse a rákhalálozást.

Ez a körülmény azt a szomorú észlelést is magyarázza, hogy a maxillo-faciális malignomák fele-kétharmada csak későn és előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz. Remélhető kimozdulás a Népjóléti Minisztérium által ben kiadott rendelettől várható, amely kötelezi a fogorvost, hogy a fogászati kezelésen megjelenő beteget sztomato-onkológiai szempontból is megvizsgálja, és ezt a szűrővizsgálatot évente ismételje meg.

Cím: Szeged, Izabella u.

A szájüregi rák prevenciójának módszerei: havonta önvizsgálat szájüreg, nyakszabályos időközökben menjen fogorvoshoz 20 év alatt háromhavonta, 40 év felett évente. A daganatok előfordulása az idősebb korosztályt 60—70 év érinti, de egyre több az olyan epidemiológiai vizsgálat, melyben már emelkedik a 45 év alatti szájüregi 4. szájüregi rák betegek száma.

A fiatalabb korban képződött szájüregi rákok kialakulását több tényezővel magyarázhatjuk: egyrészt a tumorszuppresszor gének mutációjával, másrészt a fiatalok korán kezdett káros szenvedélyeivel dohányzás, alkoholfogyasztás, drog stb. Szájüregi rákok tekintetében a nemi hovatartozás is meghatározó: a férfiakat kétszer gyakrabban érinti, mint a nőket.

A praecarcinomák korán és könnyen felismerhetők és kezelhetők 9. Ezen 4. szájüregi rák a molekuláris markerek vizsgálatában rejlő prognosztikai lehetőség. A tumor elleni védekezésnek és tumorszuppressziónak a markereivel kapcsolatos vizsgálatok segíthetnek a daganat progressziójának és prognózisának megítélésében, és segítenek időben megjósolni a recidiva, másodlagos primer tumor és a metasztázis kialakulásának rizikóját.

A tumor mérete mélysége, vastagságalokalizációja, szöveti differenciáltsága grading szignifikáns összefüggést mutat a daganat kiújulási rátájával, metasztázisképzésével és a prognózissal.

Minél nagyobb 4. szájüregi rák daganat csont, perineuralis terjedésminél inkább a szájüreg hátsó harmadában elhelyezkedő és rosszul differenciált, annál nagyobb a regionális és távoli nyirokcsomó-áttétképződés veszélye, következményesen a beteg túlélési esélyei is rosszabbak.

4. szájüregi rák tény, hogy a szájüregi daganatok kiváltásában oki szerepet játszó rizikótényezőket többnyire ismerjük, és a korai diagnózis is egyszerűen felállítható, mégis a halálozási epidemiológiai adatok rendkívül elszomorítóak. Kiemelten fontos az orvos, fogorvos kellő diagnosztikai tudása, mert ilyen ismeretek hiányában felül- vagy aluldiagnosztizál, amellyel egyrészt a betegben feleslegesen rákfélelmet kelthet, másrészt félrevezető megnyugtatásával és az ebből fakadó időveszteséggel a beteg sorsát veszélyeztetve végső esetben halálát okozhatja.

A kórelőzmény orvosi, fogorvosi, családi, szociális stb. A bőrtől eltekintve a szájüregi rákok tartoznak a legkönnyebben diagnosztizálható malignomák közé. A fogorvos—orvos diagnosztikai felkészültségének a hiánya legalább akkora kockázat a betegnek, mint maga a rák. Fontos, hogy az anamnézis felvételekor az elfogadott legfontosabb rizikótényezőkre dohányzás, alkohol rákérdezzen az orvos, az alkoholfogyasztás mértéke nehezen meghatározható, mert a betegek nem mondanak igazat szégyenérzet. Bármely tényezőt, amely fokozza az egyén esélyét betegség kialakulására, rizikófaktornak nevezzük.

Vannak elkerülhető és vannak megváltoztathatatlan rizikótényezők. A dohányzás és a veleszületett specifikus gének rák kialakulása szempontjából kockázati faktorok, mégis a kettő közül csak a dohányzás kerülhető el leszokásde a szülőktől örökölt géneket álmatlanság elleni gyógyszert írt fel tudjuk megváltoztatni. A szájüregi rák 4. szájüregi rák komplex, mégis a dohányzás és az alkohol tekinthető a legdöntőbb rizikótényezőnek.

A szájüregi rákok ötéves túlélési rátája az egyik legalacsonyabb értéket mutatja egyéb lokalizációjú daganatok összehasonlításában, feltehetően azért, mert csak előrehaladott stádiumban, későn diagnosztizálják, holott a korán felfedett szájüregi rákos betegek túlélési esélye jobb, mint más malignomáké.

Primer prevenció Számtalan tényező biológiai, kémiai, fizikai, genetikai, táplálkozási, életmódbeli felelős a rák létrehozásáért, vagyis polietiológiás betegség. Orvosi feladat az okok megjelölése, feltárása, kiiktatása a törvényhozás segítségével primer prevenció. A primer prevenció egyik fontos feladata a több ezer rákkeltő tényező törvény erejével végrehajtott folyamatos kiküszöbölése.

A primer prevenció elsősorban az egészségügyi személyzet kötelessége felvilágosításde a társadalmi életben tevékenykedő civil szervezeteknek, pedagógusoknak és a média-szakembereknek is hasonlóan fontos a szerepük. A romló halálozási statisztikák azt mutatják, hogy a bennünket fenyegető rákkockázati tényezők környezetünkben hatványozottan sűrűsödnek.

Katasztrofális méretű fizikai és kémiai környezetszennyezés folyik, számos káros életmódbeli szokás csatlakozásával. Ehhez járul még, hogy többen élik meg azt a kort, amelyben a rákgyakoriság meredeken nő, másrészt fokozódik a mozgásszegénység, egészségtelen táplálkozás és helytelen életvitel okozta kockázat is.

Preventív fogászat

Utóbbi időben egyre fokozódó figyelem fordul 4. szájüregi rák kemoprevenció pl. Újabb megközelítés szerint a rák nem akkor kezdődik, amikor a tumor megjelenik, vagyis a tumor kialakulásának idejében, hanem az a folyamat, amely a rák kifejlődéséhez vezet, évekre, 4. szájüregi rák évtizedekre nyúlhat vissza. A kemoprevenciónak éppen az a lényege, hogy megállítsa ezt a folyamatot.

A szájüregi daganatok által kiváltott tünetek

4. szájüregi rák primer prevenció eszközei a külső egészségkárosító tényezők feltárása, minimalizálása, egészségnevelés, az életmód befolyásolása, rizikóállapotok szűrése, immunizáció, vagyis a potenciálisan megbetegedést okozó tényezők kiiktatása. Mint minden más betegség megelőzésében, a szájüregi rákok esetén is legegyszerűbb, legolcsóbb módszer a primer prevenció. A primer prevenciós programoknak daganatbiológiai okokból csupán évtizedek után várhatóak eredményei.

Daganatos megbetegedések kórokai — genetikai tényezők Előfordulhat, hogy egyes családok körében a csírasejtek bizonyos génjeinek mutációja révén megnő a daganat kialakulásának kockázata. Genetikai tényezők szerepére utal az a körülmény, hogy nem minden dohányos egyén esetében alakul ki carcinoma, csupán azoknál, akiknél a genetikai poliformizmus elősegíti a karcinogének metabolizmusát.

Jól ismert genetikai rákkockázati tényező szerepére példa a Xeroderma pigmentosum, ahol a DNS-t javító enzimek öröklött hiánya magyarázza a főleg orofaciális régióban kialakuló basaliomákat, laphámrákot és melanoma malignumot. Hasonló DNS-károsító hatással magyarázható az irradiatio és kemoterápia utáni paradox módon kialakuló második vagy harmadik tumor kialakulásának fokozódó rizikója.

Dohányzás miatt évente közel 3—5 millió ember hal meg, és a XX. A dohányosok felének a halálát a dohányzással összefüggő betegségek okozzák. A jelenlegi 1,3 milliárd dohányos ra 1,6 milliárdra emelkedhet a világon.

a férgek megszüntetése gyermeknél hatékony módszer a nemi szemölcsök eltávolítására

A dohányosok fele meghal középkorában 35—69 évés átlagosan 20—25 évvel rövidebb ideig él. Várhatóan ra világszerte a dohányzás lesz a legfőbb halálokozó, évente körülbelül 10 millió ember haláláért felelős. Évente 80—90 ezer fiatal kezd dohányozni világszerte.

Magyarországon évente közel 30 ezer — ember hal meg dohányzás miatt. A dohányzás és alkoholfogyasztás együtt fokozza a rák kockázatát. Pasz-szív dohányzás környezeti dohányzás is egészségkárosító férj, feleség, rák, infarktus, gyerek, asthma. Ingereken dohányzás kívül a szervezet diszpozíciója is szükséges a rákképződéshez.

Dohányzással összefüggő állapotok: homogen leukoplakia potenciálisan malignus elváltozásnem homogen leukoplakia: nodularis leukoplakia, verrucosus leukoplakia, erythro-leukoplakia, erythroplakia, stomatitis nicotina palati, dohányos melanosis, leukoedema, lichen 4. szájüregi rák 9. A szájnyálkahártyán a leukoplakia a leggyakoribb potenciális malignus elváltozás, amely hatszor gyakrabban fordul elő dohányosokon, mint nem dohányzókon.

Dohányos melanosis, stomatitis nicotina palati és orális candidosis sokkal gyakrabban alakul ki dohányosokon, mint nem dohányzókon. A szájüregi rák kifejlődésében a dohányzás a 4. szájüregi rák rizikótényező, amely a szájnyálkahártya laphámsejtjeire közvetlen carcinogen hatást fejt ki Bánóczy és Nyárasdy, ; Sonkodi, A cigaretta önmagában növeli az ajakrák kialakulását, amit jelentősen fokoz a napsugárzás, és az is igazolt, hogy a szabadban végzett munkának tartós időtartama növeli a rizikót 9.

hüvely kapszula megkínzott szemölcsök

A dohányzás hosszabb idő után felelős a szájüregi rák okozásában, ezért 50 év után elsősorban a dohányzás, míg 50 év alatt főleg a HPV vírus a karcinogén. Azokban az esetekben, ahol erős dohányzás és alkoholfogyasztás együtt fordul elő, a szinergizmus miatt százszor fokozottabb a szájüregi rák kialakulásának a rizikója.

A mai álláspont szerint ebben a szinergizmusban a HPV-vírus nem játszik szerepet.

giardiasis férfiaknál magas kockázatú hpv rák aránya

A pipázás stomatitis nicotina palatit okoz, de ez ritkán fejt ki rákot. Cigarettában a kátrányban lévő epoxid égés a rákkeltőbb és nem az elsősorban feltételezett nikotin. A szájüregi nyálkahártya a forró, irritáló dohányfüstre fokozottan elszarusodó hámmal, és hám alatti krónikus gyulladással leukoplakia válaszol, és az így megvastagodott, de kevéssé ellenálló szövet áteresztőbbé válik a karcinogénekkel szemben.

A pipázás inkább szájüregi, a cigaretta pedig a tüdőrák kialakulásában döntő rizikófaktor 9. A pipázók, szivarozók de nem cigarettázók között kevesebb a tüdőrák. Cigaretta nagyobb rákkockázatot jelent, mint a pipa és a szivar, de vannak szerzők, akik nem találtak jelentős különbséget. A szivarfüstben több a cheloo születésnap, mint a cigarettáéban.

A dohányzás abbahagyása után legalább 5—10 évnek kell eltelnie, hogy a rákrizikó csökkenjen. Passzív dohányzás: a dohányfüstben több mint 50 potenciális karcinogén van.

A szájüregi daganatról

Belső terek levegőjében a dohányfüst mennyiségileg a leginkább károsító karcinogén inhalatív tényező. A passzív dohányzás különösen a gyermekekre ártalmas. Az alkoholfogyasztás mértéke és a daganatok kialakulásának kockázata között megközelítőleg lineáris összefüggés tapasztalható.

A fejlett országokban az alkoholfogyasztás növekedésével emelkedett a szájüregi rákok gyakorisága.

  1. Kapcsolat A szájüregi rák megelőzésének hónapjában vagyunk A szájüregi rák egy szájban kialakuló tumor, amit a legkönnyebben észlelhető, szabad szemmel is felfedezhető daganatos elváltozások közé tartozik.
  2. Paraziták ellen
  3. Így néztek ki a modern nappalik a Kádár-korszak panelházaiban: mindenki erre vágyott Magyarországon évente mintegy 3 ezer embernél fedeznek fel szájüregi rákot, a daganat következtében csaknem beteg hal meg minden évben - áll a rákgyógyítás.
  4. Szájüregi rák - tünetek, okok, kezelés, típusok - Tünetek - April
  5. Kaspinuotis zmogaus organizme
  6. A szájüregi daganatról
  7. Az utóbbi időszakban mind a férfiakban, mind a nőkben nőtt a betegség előfordulása, s a halálos szövődmények ugyancsak növekvő tendenciát mutatnak.
  8. Bár a szájüregi rákok okai és keletkezésmódja pontosan nem tisztázott, azt biztosan tudjuk, hogy nem ragályos betegség, azaz egyik emberről a másikra nem terjed.

Alkoholisták között 10—szor több az orális rákok száma, mint a szenvedélymentesek körében. A legújabb hivatalos brit statisztikai adatok szerint minél magasabb valakinek az IQ-hányadosa, minél többet keres, annál több közöttük az alkoholfogyasztó, és egyre több intelligens nőnek stressz vannak alkoholproblémái.

Nagy-Britanniában ben kétszer annyian haltak meg alkohol miatt rák és egyéb betegségmint 15 évvel ezelőtt. Dramatikus tény, hogy a mai fiatal korosztály 45 év alatt körében szignifikánsan elterjedtebbek a szenvedélybetegségek dohány, alkohol, drogmint az idősebbek között.

férgek tisztítására szolgáló gyógyszerek condyloma szükséges

Az alkohol a második legfontosabb rizikótényező a szájüregi rákok etiológiájában. Az alkohol független kockázati tényező az orális carcinoma kiváltásában. Fokozott alkoholfogyasztók körében megközelítőleg hatszor gyakoribb a szájüregi rák, mint az alkoholt nem fogyasztók között. Azokban az esetekben, amikor az egyén dohányzik és alkoholt fogyaszt, nagyobb a szájüregi rák előfordulásának rizikója, mint akik csak isznak vagy csak dohányoznak. A dohányzás abbahagyásával lényegesen csökken az alkohol okozta szájüregi rákok kialakulásának kockázata.

Lásd még